Vájtfül Archívum

A münsteri Új Sion Királyság

Közel tíz évvel Thomas Münzer halála után újabb forradalmi eseményeket indítottak a radikális anabaptisták. 1533 végén a vesztfáliai Münsterben a helyi újrakeresztelő közösség Bernard Rothmann vezetésével hatalmába kerítette a városi tanácsot. A következő év elején csatlakozott hozzájuk az önmagát prófétának valló Leyden, akinek az volt a meggyőződése, hogy isteni elhívást kapott az új Jeruzsálem megalapítására Münsterben.

Az előzmények Strassburba vezetnek, ahol több anabaptista közösség is működött ezekben az években. Vándorprédikátorként érkezett a városba Melchior Hoffmann (1500-1543), aki fanatizmusának sokakat megnyert. Igehirdetéseinek középpontjában az eszkatológia állt, hirdette Jézus Krisztus közeli visszajövetelét, sőt az időt és helyet is meghatározta: az Úr 1533-ban, Strassburgban ölt testet másodjára. Miután ez nem következett be, megjelent egy újabb prófécia. Jan Matthijs szerint a világvége nem 1533-ban, hanem 1534-ben következik be, a közvetlen előjele pedig az lesz, hogy letartóztatják Hoffmannt. Mivel a prédikátor ekkor nem tartózkodott Strassburgban gyorsan odautazott, hogy beteljesedhessen a prófécia. Hamarosan ő erőszakolta ki a bebörtönzését, de reményei nem váltak valóra. Krisztus nem szabadította ki a próféciában meghatározott fél éven belül, hanem befalazott cellában halt meg tíz év múlva. A Matthijs és Leyden vezette radikálisok pedig hamarosan Münsterbe tették át székhelyüket.

Johan Leyden (1509-1536) eredetileg szabómester volt, majd tengeri kereskedelemmel próbálkozott. Amszterdamban ismerkedett meg az újkeresztény tanokkal, s 1533 novemberében ő maga is baptizált. Matthijs-szal 1534. február 9-én elfoglalták a münsteri városházát, majd száműzték azokat, akik nem voltak hajlandóak újrakeresztelkedni. Augusztus 31-én kikiáltották az Új Sion Királyságát, s Johan Leydent választották uralkodójuknak. Leyden miseruhát hordott palástként, udvara és trónja a piactéren volt. Törvényeikben elrendelték a vagyonközösséget, s az Ószövetségre hivatkozva bevezették a többnejűséget is. A város tüzérségi lövetése 1534. május 21-én kezdődött meg, majd néhány nappal később általános rohamot indítottak. Az előretörés sikertelen maradt, így a püspöki seregek az ostromzár taktikáját választották. A helyzet egyre súlyosabbá vált, főleg a télen jelentkező éhínség törte meg a védőket. Végül 1535. június 26-án adták meg magukat az utolsó harcosok. Leyden 1536. január 22-én kínhalállal bűnhődött.

A német parasztháború és a münsteri királyság katasztrofális következményekkel járt az anabaptistákra nézve. Hiába bukott meg mindkettő viszonylag gyorsan, s a békés csoportok hiába határolódtak el szinte azonnal a radikalizmustól, mégis az anabaptistákat mindenhol veszélyes felforgatóknak tartották, s kíméletlen üldözésben részesítették őket szinte mindenütt évszázadokon keresztül.

Rencsényi Áron

Lapozás: 1 2